Bejegyzések

A KÉPben: Senj (rejtélyes arcai)

Kép
Magyarul elég furcsa kimondani a település nevét (fonetikusan Szeny), mert az "ny"-t automatikusan hosszan szeretnénk ejteni. Pedig Senj (vagy németesen Zengg, de így végéképp nem tetszik) egyáltalán nem érdemli meg, hogy a hangalak hasonlósága miatt "beszennyeződjön" a jelentés. Egy tüneményes tengerparti városka ez, Rijekától délre, szemben a Krk-szigettel. Egykor a Magyar Királyság része volt, ahová Mátyás seregei is bevonultak, de ettől még ne nevezzük magyar városnak. Pici, sikátoros óváros, szecessziós, illetve a századelő hangulatát idéző belváros, ezenkívül világítótorony, régi városfal, bástya, illetve a település fölé magasodó Nehaj-erőd (amiről korábban már írtam) színesíti a látképet. Minden adott tehát egy hangulatos tengerparti nyaraláshoz. Egyetlen negatívumaként azt szokták felhozni, hogy ez az Adria legszelesebb térsége. Még nyáron is gyakori "vendég" a bóra. Az erős széllökések miatt sok apartman már eleve védett, jakuzzival felszerelt, t

A KÉPben a horvátországi Nehaj-erőd

Kép
Ha a strandolást nem neked találták ki, utálod a halat és úgy gondolod, hogy gyerekkorodban már mindent láttál "Jugóból", emiatt pedig hanyagolod egész Horvátországot, akkor azt mondom ne tedd! Az előbbi állítások közül rám egyik sem igaz, bár tény, hogy két óránál többet nem nagyon tudok fürdőzéssel és napozással tölteni. A mediterrán tájakat viszont mind látványában, mind illatában, ízeiben és színeiben nagyon szeretem, ezért minden évben rám tör valamiféle kényszer, hogy legalább néhány napot eltöltsek valamelyik régióban. Tény, a strandoláson kívül kell más is; újabb és újabb felfedezések.  Ha csak egy hosszú hétvégényi ideje van az embernek, a legjobb választás a Tengermellék-Hegyvidék megye, mely nagy vonalakban magába foglalja a közeli Rijekát, Opatiját, a Krk- és Rab-szigeteket, illetve a Crikvenicától délre eső partszakaszt egészen Sibinj Krmpotski-ig. Mi most a Novi Vinodolski "bázisunkról" (ahol már többször jártunk az elmúlt években) tettünk egy kis kirá

Bölény színű, kenhető anyag - Őskori festékbánya és online hiányállapot

Kép
A napokban kiderült, hogy nem vagyok őskövület, maximálisan a mában élek. Ebben az erősített meg, hogy kicsit nehezemre esett belehelyezkedni egy 11 ezer évvel ezelőtti történetbe. Jobban nyomasztott ugyanis az a gondolat, hogy egy napot Internet, sőt mi több, telefonhálózat nélkül kell eltöltenem. Nincs kapcsolat. Csak segélyhívásra. Az utóbbi 8-10 évben nem sokat forgolódtam hálózati lefedettség nélküli régiókban, teljesen hozzászoktam a permanens elérhetőség állapotához, csakúgy mint ahhoz a tudathoz, hogy bizonyos információk és hírek folyamatosan hozzáférhetők, elég csak végighúzni az ujjam az érintőképernyőn. Emlékezetemből kikoptak azok az (ős)idők, amikor analóg módon tengettük napjainkat. Az online hiányállapot megtapasztalásához úgy látszik épp a lovasi őskori festékbánya, és a Pécsely melletti szőlőhegyek világa kellett. Függő vagyok, mondták. Részemről inkább valamiféle digitális honvágy ez (talán majd egy másik bejegyzésben kifejtem, hogy mit értek alatta). Az átmeneti elt