Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2020

Könyvek, hangulatok és Lakoma az Otthon-Vidéken

Kép
Néhány napja azon viccelődtem, hogy ha ez a vírushelyzet még sokáig fennáll, átnevezem a KulTour-Vidéket Otthon-Vidékre. Életemben nem ültem ennyit itthon, mint mostanság, soha nem voltam ilyen szófogadó/szabálykövető jókislány mint idén és a megyehatárt sem hagytam el ilyen kevésszer mint 2020-ban. Nyavalyoghatnék egy sort, hogy mennyire hiányoznak a külföldi utazások, a fesztiválok, a koncertek és a spontán kiruccanások, összekötve valami kultúrprogrammal. Na, meg az is, hogy egyszerűen csak felrakjam magam egy buszra/vonatra és elugorjak néhány aktuális kiállítás kedvéért Budapestre, vagy valamelyik közeli városba. Hogy aztán mindezekről írjak valamiféle élménybeszámolót, képekkel gazdagon illusztrálva. (Még szerencsére, hogy legalább erdőt járni és túrázni lehet.) A siránkozástól viszont nem lesz jobb a helyzet, meg amúgy is fő az egészség, szóval egyelőre az "Otthon-Vidékből" kell kihozni a maximumot. Kár hogy alapvetően a minimalizmus híve vagyok (haha); legalábbis dizá

Laktanya romok az őszi fák között - Fantáziafejlesztő séta Sármelléken

Kép
Nem újdonság, meg nem is nagy bátorság sétálni egyet a sármelléki néhai szovjet laktanya területén. Az elhagyatott várost nem őrzi senki,  hiszen éppen erre vezet az út a Hévíz-Balaton Airport Nemzetközi Repülőtérre. Se kerítés, se egyéb akadály nem áll sem a jó-, sem a rossz szándékú betolakodó útjába. Parkolni egyszerű, csakúgy, mint a romos házakba bejutni - bár bujkál azért egy kis furcsa, bizonytalan érzés az emberben. Pedig az elmúlt évtizedekben rengeteg kíváncsi arc (újságírók, fotósok, bloggerek, tolvajok, graffitisek és mindazok akik vonzódnak a kihalt helyek iránt) megfordult már itt. Némelyikük nyoma elég egyértelmű, mint ahogy az itt csatangoló állatoké is. Az Interneten bőven találni leírásokat és képgalériákat a fényesebb napokat látott katonai kisvárosról (és jelenlegi állapotáról), amit 1990. októberében hagytak el végleg az oroszok. A híradások ezt követően néhány évig főleg arról szóltak, hogy milyen környezeti károk maradtak  a szovjet repülőezred után. (Nem, nem a

Kerékpárúti veszélyhelyzet(ek) - Bringázás karantén és kánikula idején

Kép
Harminc fokos melegben általában kiürül a bicikliút. Főleg hétköznapokon. Úgy látszik sokan ilyenkor ugyanúgy nem szeretnek a szabadban lenni, mint amikor megérkeznek az első komor őszi napok. Pedig mindig mindenki hónapokig várja, hogy végre jó idő legyen, de van az a fülledtség, meg UV-sugárzás, ami végül a szobákban tartja az embereket. Persze tény, hogy - életkortól és gyakran egészségi állapottól függetlenül is - vannak akik valóban nem viselik túl jól a nyári forróságot és érthető módon inkább valami hűvös helyre húzódnak. Míg másoknak ez csak egy újabb kifogás, hogy miért is nem mozognak valamit. Az idei évben pláne érdekes és érdemes volt megfigyelni ezt a jelenséget, hiszen a szép tavaszi hónapok jó részét (elvileg) otthon kellett (volna) tölteni, így logikusnak tűnik, hogy ezek után aki csak teheti, kint van a levegőn. Ha városban él, ha nem, ha meleg van, ha nem. De lehet, hogy csak én nem bírok magammal. :) Pedig most szabad a pálya! Nincs kijárási korlátozás (az eddigi hír

ZalaegerSzögek és más nézőpontok - Rendhagyó „belváros észlelés”

Kép
A cím talán kissé megtévesztő, hiszen sokan arra asszociálnak, hogy egy "fotós" sétáról van szó, de ez ebben a formában nem igaz. Inkább egyfajta "kommunikációs" belvárosi kirándulás ez; még ha elsőre furcsának is tűnik a megfogalmazás. A városi terek, közterek a társadalmi kommunikáció fontos színterei. Afféle kommunikációs közegek, melyeket többféle szempontból lehet vizsgálni. A téma az egyetemi évek alatt (PTE-BTK Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék, társadalmi kommunikáció szakirány) került érdeklődésem középpontjába. Hivatásszerűen ugyan nem vagyok e terület kutatója, hiszen újságírásból élek, de hobbi szinten nagyjából a 2010-es évek eleje óta figyelem (és fotózom) a folyamatosan változó városi tereket. Az észrevételekről pedig többnyire a KulTour-Vidék blogomon számolok be. "Centrumtérszög" Bár a ZalaegerSzögek és más nézőpontok egy rendhagyó és szubjektív belvárosi séta (melyre a Zalaegerszegi Tourinform Iroda és a Zalaegerszeg Turizmusáért Egy