KULToUR-Vidék

Persze nem úgy értendő a kérdés, mint az unásig ismételt, Brian életéből való "Mit adtak nekünk a rómaiak?" idézet. A válasznál nem gondolok nagy, és távlati dolgokra, sem az emberiségre, sem Jeruzsálemre, de még Európára sem (a Twin Peaks filmsorozat hatása e kategóriákban nem hiszem, hogy értelmezhető:)) Önző módon, inkább a saját korosztályomra - na, jó legyen plusz-mínusz tíz év - gondolok, hogy nekünk mit adott a kezdetekkor e különleges filmsorozat. Nekünk, akik nagyjából akkor fejeztük be az általános iskolát/kezdtük el a gimnáziumot, amikor először vetítették Magyarországon David Lynch és Mark Frost filmjét. Nekünk, akik addig főleg Csehszlovák filmsorozatokat láttunk, meg Derrick-et, Lindát, Szomszédokat. Misztikus thrillereket aligha; hiszen a videózás és az ahhoz kapcsolódó "csodás" hangalámondásos filmek elterjedése is épp ezekre az évekre tehető. Szóval, nekünk (akiknek voltak olyan jó fejek a szülei, hogy megengedték, hogy a késő esti órákban m...

Vissza a jövőbe, és a moziba! Ez a jó kis képzavar azért jutott eszembe, mert a napokban valamelyik tévécsatornán belefutottam a Vissza a jövőbe filmtrilógia első részébe, és rájöttem, hogy ez volt az első film, amit szülői felügyelet nélkül nézhettem meg a moziban, és a nagyteremben! Hogy matiné előadás volt -e, vagy a kora esti hat órás, már nem tudom. (A nyolcas mozira még biztos, hogy nem engedtek el.) Arra viszont emlékszem, hogy a zalaegerszegi Ady mozi Kovács Károly tér felőli sarkán volt egy pattogatott kukorica árus. Olyan régi típus bódé volt ez, amiben még nem Popcorn készült. Tökmagot, szotyolát is lehetett venni ott az idős bácsitól. Jól felpakoltunk mindenből a barátnőmmel, és szépen sorba álltunk jegyért, aztán meg azért, hogy bejussunk a nézőtérre. A szotyit és a tökmagot a kabátunk zsebeibe rejtettük, mert azt már egy ideje nem szabadott enni a film alatt; mi rendes kislányok voltunk, vittünk magunkkal "köpőzacskót". Ebben a történetben két furcsaság va...