KULToUR-Vidék

Túrázás közben időnkét nagyon fura, és egyben roppant szórakoztató elnevezésekkel lehet találkozni, már ami az egyes állomáshelyek (legyen az természeti képződmény, mesterséges objektum, vagy épített örökség) neveit illeti. Legutóbb például a Keszthelyi-hegység gyenesdiási szakaszán kirándultunk; ahol is a Szent Ilonáról elnevezett kápolnától egészen a Vadlánlikig (igen, Vadlány-lik) lehetett eljutni. Vagyis lesarkítva, a "szentségtől" valami démoni helyszínig; hiszen az majdnem biztos, hogy annak idején nem pozitív jelzőnek szánták, a "vad" szót egy leány esetében. (Sőt, még a vagányság kategóriájába sem tartozott az efféle "kihágás"). A név hallatán az ember hajlamos valami népi pajzánságra (perverzségre?) gondolni, vagy egy ledér nőszemélyre asszociálni. És talán nem is tévedünk sokat. A teljes valóságot persze sosem tudjuk meg, annyi azonban biztos (és tudományos), hogy egy ritka természeti képződményről, nevezetesen egy szélerózió által létrej...

A tó, a nádas, a háttérben meg a Badacsony. Szóval semmi különös, vagy extrém. Hacsak, nem a Csend. Az a fajta, melyben az evezőlapát csobbanása is súlyos zajnak számít, és csak a nádasból beszűrődő madárhangok nem tűnnek tájidegennek. Badacsonyról és környékéről már sokszor volt szó itt a KulTour-Vidéken, hiszen - évszaktól függetlenül - rendszeresen jövünk erre túrázni, borokat kóstolgatni, de a kulturális- és zenei programok is egyre sokszínűbbek. Zalaegerszegtől meg igazán nem egy nagy távolság, szóval bármikor át lehet ugrani egy szép pohár kéknyelű, meg egy jófajta magaslati távolba nézés kedvéért. Még az a fajta nyári villámlátogatás is nagyon frissítő, amikor a reggeli busszal érkezünk, az utolsó járattal meg haza is megyünk. De így is bőven van idő egy laza strandolásra, egy rövidebb hegymászásra, az alsó- és felső szférák között meg valami gasztro-kalandra. (Ez ám a "szentháromság"...) Szóval alaposan körbejártuk már a Badacsony-témát, de úgy látszik még...

Ennek a pünkösdi királyságnak nincs néprajzi vonatkozása. A "királyság" itt csak egy szleng. Jelezvén, hogy Pünkösd vasárnapján minden a lehető legnagyobb rendben volt (mondhatnám cool volt) a Tihanyi-félsziget gejzírmezőin; a Belső-tótól a Külső-tóig terjedő szakaszon. Menet közben átértékeltem magamban a Tihany-kérdést is. A Belső-tó részlete, háttérben az apátság Töredelmesen bevallom, eddig nem rajongtam magáért a faluért. Gyerekkori iskolai kirándulások alkalmával jártam csak itt, később meg átutazóban, vagy "átbiciklizőben", és az apátságra meg levendulára épített településmarketing nem nagyon hatott meg. Annak ellenére, hogy a levendulával alapvetően semmi bajom sincs. A főutca turistacsalogató bazár- és csárdasora viszont inkább riaszt, mint vonz; de leginkább untat. Így aztán a Tihany-ügy hosszú évekig nem volt nálam napirenden; vagyis a célállomásaim listáján. Közben azért az országos híradásokból tudtam, hogy a 2010-es évek elején sok pozitív vált...

A Balaton-felvidék,  illetve a Badacsonyi borvidék egyik jellegzetes tanúhegye. Magassága: 415 méter. Több túraútvonal halad át rajta. Szent György-hegy látkép Legfontosabb látnivalók: a hegy oldalán, tetején lévő bazaltoszlopok, más néven bazaltorgonák, illetve a magaslati kilátó a kissé kopár hegytetőn. Innen csodás panoráma nyílik a Balaton-környék többi tanúhegyére. Egyéb látnivalók: Kőkapu, Sárkány-lik, Oroszlánfejű kút, Lengyel-kápolna, Tarányi-présház (ez utóbbi épp felújítás alatt áll). Titokzatossága: az elhagyatott Ify-kápolna és remetelak (tetején az Emmaus felirat). Ify Lajos egykori fonyódi plébános építette, akit 1949-ben megfosztottak papi hivatásától, és utána ebbe a remetelakba költözött. Haláláig (1967) itt is élt. A ház azóta üres, igazi eldugott, kísértet járta hely. Állapota romos, düledező. Hivatalosan nem is látogatható. Persze ez sem a túrázókat nem zavarja (Pszt! :) ), de - ami sokkal rosszabb - azokat sem, akik szemétlerakónak használják az építmé...