KULToUR-Vidék

Szürke is, csúnya is, meg "kocka" is. A sivársága és szűk terei miatt gyakran élhetetlen közegnek tartják, ehhez képest mégis sokan laknak benne. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is; bár tény, hogy leginkább az egykori szovjet-blokk országaiban terjedtek el. Bekerülni talán még könnyebb volt, mint "kikeveredni" belőle. Rengeteg ember van ugyanis, akinek egyszerűen nincs lehetősége váltani. Lakótelepi lét és falusi tradíciók Korniss Péter fotóján Nyilván a panelházakról van szó, melyek már elég régiek ahhoz, hogy kiállítótérbe kerüljenek. Nemcsak létrejöttük körülményei és az építéstörténetük érdekes, hanem esztétikájuk (bizony, ilyenjük is van) és szociológiájuk (vagyis az ott élők társadalmi rétegződése) is megér néhány gondolatot (enteriőrt). Mint ahogyan a jövőjük is, ami nem feltétlenül a teljes megsemmisülés. (Lehet, hogy elég lesz a részleges is az "újjászületéshez" - de erről majd később.) Zalaegerszegen (és Zala megyében) nem é...

Nem szép, nem egyedi, nem intim, és a belső terek szűkössége miatt általában nem is kényelmes. A házgyári, vagy panellakások - és az ezzel a technológiával létrehozott lakótelepi épületek, irodaházak - nem nagyon illenek egy adott térség természetes környezetébe, és többnyire a városok szövetétől is idegenek voltak építésük (60-as, 70-es évek) idején. Valószínűleg sosem jutna eszembe panel (vagy Zalában inkább alagútzsalus) házban lakást vásárolni, főleg nem tízemeletesben. Ezen a ponton ellentmondásba is kerülök magammal, mert valamilyen oknál fogva mégis vonzódom hozzájuk. Nem az ott élés, hanem a hangulat, a történetiség és a bennük rejlő lehetőség érdekel. Épül, vagy leépül?  Egy letűnt (ma már előszeretettel retrónak nevezett) korszak nagyon is élő elemeiről van szó. Részben itt felejtődtek a múltból, és ma is hirdetik a korszak eszméit: gyors iparosítás, urbanizáció, olcsó (modern) lakás, könnyen megközelíthető szolgáltatások és szociális ellátórendszer (bolt, okta...