KULToUR-Vidék

A napokban kiderült, hogy nem vagyok őskövület, maximálisan a mában élek. Ebben az erősített meg, hogy kicsit nehezemre esett belehelyezkedni egy 11 ezer évvel ezelőtti történetbe. Jobban nyomasztott ugyanis az a gondolat, hogy egy napot Internet, sőt mi több, telefonhálózat nélkül kell eltöltenem. Nincs kapcsolat. Csak segélyhívásra. Az utóbbi 8-10 évben nem sokat forgolódtam hálózati lefedettség nélküli régiókban, teljesen hozzászoktam a permanens elérhetőség állapotához, csakúgy mint ahhoz a tudathoz, hogy bizonyos információk és hírek folyamatosan hozzáférhetők, elég csak végighúzni az ujjam az érintőképernyőn. Emlékezetemből kikoptak azok az (ős)idők, amikor analóg módon tengettük napjainkat. Az online hiányállapot megtapasztalásához úgy látszik épp a lovasi őskori festékbánya, és a Pécsely melletti szőlőhegyek világa kellett. Függő vagyok, mondták. Részemről inkább valamiféle digitális honvágy ez (talán majd egy másik bejegyzésben kifejtem, hogy mit értek alatta). Az átmeneti elt...

Ezen a túrán tulajdonképpen minden volt. Először is hőségriasztás, aztán csalános/kullancsos ösvények, majd kerek erdő, kiszáradt tó, hegymenet és végül falramászás. Utóbbi leginkább a tériszony nélkül élőknek, vagy azoknak, akik arról is meg vannak győződve, hogy ahová felmásztak, onnan le is tudnak jönni. A felsorolt apró kellemetlenségeket fogjuk fel inkább kalandnak, hiszen nincs lehangolóbb, mint egy olyan kirándulás, ahol nem történik semmi. Itt pedig a fizikai tréningen túl, az agyunkat is túráztathattuk, hiszen a 15 kilométeres távon meglehetősen sok kultúrtörténeti és földrajzi/növénytani ismerettel gazdagodhattunk. Tátika első pillantásra A régészet napja alkalmából szervezett geotúrát a Tátika-vár környékére Havasi Bálint régész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese, valamint dr. Szentes Szilárd geotúravezető (Túrafalók). A "Barangolás a múltba..." című rendezvény Zalaszántóról indult, a Tátika-várnál érte el a tetőpontját, aztán a Hidegkúti major felé ereszkedve té...