KULToUR-Vidék

Van abban valami báj, ahogy az adventi időszakban megindul a tömeg délutánonként a zalaegerszegi városközpont felé. A báj szót itt hagyományos, boszorkányos értelmében használom, mert a munkából kiszabadult emberek időnként tényleg olyan ábrázattal közelítenek a Dísz tér felé, mintha valaki varázserővel irányítaná őket; pont akkor, pont arra a helyre. Az erő persze leginkább az illatokban, ízekben és fényekben rejlik. Az idei adventi hetekre egy forralt bor ösvénnyé változott a belváros, hiszen a városháza előtti tértől egészen a Mindszenty térig végigihatjuk és -ehetjük a Kossuth utcát (már ha bírjuk). A központi elem pedig mi más lenne, mint a Dísz tér. Az a Dísz tér, ami átépítése óta rengeteg kritikát kapott, ám úgy látszik az idei karácsonyi díszcsomagolás annyira jól sikerült, hogy még azok is lelkendeznek és képeket osztanak meg róla a közösségi oldalakon, akik eddig legszívesebben elkerülték, vagy visszabontatták volna. Persze egyszer a karácsonynak is vége lesz. Ar...

Eszembe jutott egy ősrégi vicc, ami szerint az az összefüggés a tér az idő és a tömeg között, hogy ha jó az idő, kimegy a tömeg a térre. Ki hát, még akkor is, ha történetesen az a bizonyos tér nem éppen a legszebb. Túl van az első nyarán az átalakított zalaegerszegi Dísz tér. 2014 októberében avatták fel, de már építés közben sokan kritizálták: főleg a fém árnyékolókat, valamint a Technika Háza elé épített irodahelyiséget és a leendő vendéglátóegységet. Avatóünnepség (2014 október) Nemcsak vitákat, hanem civil mozgolódást is kiváltott az északi oldalon lévő platánfák kivágása. A téravatás után pedig sokan bírálták azt is, hogy az új virágágyások, valamint a túlzott beépítettség egyszerűen elveszi a térhatást, térélményt, sőt a díszkút, mint központi elem szerepét is. Mindezt csak fokozta, amikor kiderült, hogy egy új köztéri alkotás is kerül még a helyre, ami ráadásul stílusában (egy nemes alakot ábrázoló, klasszicizáló szobor) nem passzol a főleg modern elemeket magán viselő ...