Forralt bor ösvény a belvárosban - Adventi illatok vonzásában

Van abban valami báj, ahogy az adventi időszakban megindul a tömeg délutánonként a zalaegerszegi városközpont felé. A báj szót itt hagyományos, boszorkányos értelmében használom, mert a munkából kiszabadult emberek időnként tényleg olyan ábrázattal közelítenek a Dísz tér felé, mintha valaki varázserővel irányítaná őket; pont akkor, pont arra a helyre. Az erő persze leginkább az illatokban, ízekben és fényekben rejlik.


Az idei adventi hetekre egy forralt bor ösvénnyé változott a belváros, hiszen a városháza előtti tértől egészen a Mindszenty térig végigihatjuk és -ehetjük a Kossuth utcát (már ha bírjuk). A központi elem pedig mi más lenne, mint a Dísz tér. Az a Dísz tér, ami átépítése óta rengeteg kritikát kapott, ám úgy látszik az idei karácsonyi díszcsomagolás annyira jól sikerült, hogy még azok is lelkendeznek és képeket osztanak meg róla a közösségi oldalakon, akik eddig legszívesebben elkerülték, vagy visszabontatták volna.


Persze egyszer a karácsonynak is vége lesz. Arra viszont biztosan jó ez az ünnepi dizájn, hogy utána szebbnek lássuk a főteret. Azért én nem hagyom magam becsapni! :)
Annak az ismerősömnek lesz igaza, aki a tér átadásakor azt mondta: lehet, hogy most ez sokaknak nem tetszik, de majd megszokják... és egy idő után éppúgy magukénak érzik, mint az előző fazont.


Addig is maradjunk az adventi varázslatnál. Teljesen nyilvánvaló: az orrunknál fogva vezetnek mindannyiunkat. Ki ne akarna elsétálni a térig, ha a belvárost belengi a fűszeres forralt bor, vagy a gofrihoz tartozó édes csokoládé illata, hogy aztán kicsit odébb a sült gesztenye és a kürtös kalács jellegzetes aromája csapjon orrba, ami a tér egy pontján átható sült kolbász szaggal keveredik.


Ráérős délutáni ritmus ez. Mindig elcsodálkozom azon, hogy az emberek tényleg képesek fél órákat sorban állni egy gofriért (amiből ráadásul csak a csokikrém értékelhető, a többi tőlem mehet a kukába), vagy eltorlaszolni a tér sarkában lévő könyvesbolt bejáratát tíz deka gesztenyéért, meg egy szépre sült kürtöskalácsért. Persze ha a hozzám hasonló  újságíró még kiállításmegnyitóra, könyvbemutatóra siet ebben az időszakban, vagy csak szimplán rájön a lapzárta-para a meg nem írt anyagoktól, akkor eléggé idegesítő tud lenni ez az össznépi, délutáni totyogás. Pláne, hogy éppen olyan irányban lakom, hogy muszáj átverekednem magam újra és újra a téren.


De, hát egyszer van karácsony! Ezért türelmesen (néha inkább gépiesen) kerülgetem a sorban állókat, igyekszem nem felkenődni az előttem hirtelen megálló nénik/bácsik hátára és csendben szívrohamot kapok, ha egy ovis, egy óriás-gofrival a kezében elém ugrik a sötétben. (Hát, még ha épp biciklivel közlekedem.)  És ez az idei vásár amúgy is különleges, mert új bódék vannak a Dísz téren, van fényfestés a technika háza falán, a városháza előtt korizni lehet, és tényleg a Mindszenty térig kóstolgathatjuk az alkalmi forralt bor árusok kínálatát.


Alapvetően nem rossz ez az új adventi hangulat, az más kérdés, hogy megéri -e a kitelepült üzleteknek. Mert azért összességében az a helyzet, hogy ha lecseng a délutáni roham, kiürül a főutca. Este pedig szinte csak a Pontház előtt álló Tütünél van forgalom. A többi helyen elvétve lézengenek emberek; a Mindszenty térig szerintem a többség el sem jutott.



Az jó, hogy az elárusítóbódék végre formatervezetté váltak, de amit potenciális ajándékként kínálnak, az változatlanul gagyi és giccses (vagy népies/kézműves, amitől már kicsit égnek áll a hajam, de ez legyen az én problémám).


Azt sajnálom, hogy a Kvártélyház udvarán nincs már semmi karácsony-fíling; szerintem néhány évvel ezelőtt sikerült ott hangulatos teret kialakítani. Annál is inkább, mert ez a város egyik legszebb és legintimebb udvara, kár, hogy már csak a nyári színház idejére kap funkciót.


Lehet, hogy ha nemcsak a Dísz térre koncentrálódnának a programok, akkor jobban ki lehetne mozdítani az embereket erről a fókuszpontról, és jobban "belaknák" az adventi sétányt. Sőt, azon túl is találni olyan hangulati elemeket, amikért érdemes egy nagyobb sétát tenni az esti városban.



KulTour-Vidék kedvencek:
- Mimosa kávéház külső dizájn. Ezen kívül itt nem édes a forralt bor, amiért nagy dicséret jár, meg azért is, hogy árulnak téli fagyit :)
- Tütü busz. Egy évvel ezelőtt már írtam itt arról, hogy miért jó a Tütü-hangulat, úgyhogy most nem részletezem. Általában jó zenéket nyomnak a téren, hétvégente mindig van valami faszénen sütögetés, és lehet flódnit is kapni.
-a Zalaco Bisztró bódéja a Mindszenty téren. Rengeteg csokoládés finomságot árulnak, a forralt boros sajttorta pedig zseniális.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szőnyegporoló-állvány blues - Régi idők elhanyagolt utcabútorai

Fűszeres gyógyital az asszonynép kedvére - Ürmösbor Szegedy Róza-módra

Laktanya romok az őszi fák között - Fantáziafejlesztő séta Sármelléken