KULToUR-Vidék

A Déli Pályaudvar metróbejárata melletti lemezbolt kultikus helynek számított. Az a fajta "bűnbarlang" volt, amilyenre kisvárosokban kevés példa akadt, hiszen ha volt is zenebolt, oda kevesebb áru jutott el. Így a Déliben lévő üzletről tudott minden olyan vidéki alter-arc, rocker, hippi, dark, vagy punk (stb.), akinek épp erre az állomásra futott be a vonata. (Meg nyilván egyéb "feketeövesek" is ismerték a helyet). Egyszer - még általános iskolás korunkban - Pestre kirándultunk busszal: akinek jó jegyei voltak földrajzból, megnézhette a planetáriumot (vagy valami ehhez hasonló, "tanulásösztönző" akció keretében utazhattunk el). A barátnőmmel kikönyörögtük, hogy a visszaút előtt hadd metrózzunk át a Délibe. A Lemezboltba. Kíséret nélkül. Persze meg kellett ígérnünk, hogy nem térünk le a piros metró vonaláról, nem állunk szóba senkivel, nem rabolnak el minket útközben és a kijelölt időpontban szépen visszaérünk a gyülekezőhelyre. Blablabla. Riszpekt a ...

Szürke is, csúnya is, meg "kocka" is. A sivársága és szűk terei miatt gyakran élhetetlen közegnek tartják, ehhez képest mégis sokan laknak benne. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is; bár tény, hogy leginkább az egykori szovjet-blokk országaiban terjedtek el. Bekerülni talán még könnyebb volt, mint "kikeveredni" belőle. Rengeteg ember van ugyanis, akinek egyszerűen nincs lehetősége váltani. Lakótelepi lét és falusi tradíciók Korniss Péter fotóján Nyilván a panelházakról van szó, melyek már elég régiek ahhoz, hogy kiállítótérbe kerüljenek. Nemcsak létrejöttük körülményei és az építéstörténetük érdekes, hanem esztétikájuk (bizony, ilyenjük is van) és szociológiájuk (vagyis az ott élők társadalmi rétegződése) is megér néhány gondolatot (enteriőrt). Mint ahogyan a jövőjük is, ami nem feltétlenül a teljes megsemmisülés. (Lehet, hogy elég lesz a részleges is az "újjászületéshez" - de erről majd később.) Zalaegerszegen (és Zala megyében) nem é...

A Marokkó név először csak a pálcikajáték miatt volt ismerős, Marrakech, meg a Quimby együttes "Sehol se talállak" című dala miatt. Persze az ember ifjú korában rálesett azért olykor a világtérképre - mert ezekben az időkben még nem volt Google Maps, meg GPS -, és akkor meg is állapította szépen, hogy hát Afrika, az bazi messze van. Oda földi halandó a távoli Közép-Kelet Európából csak nagyon ritkán jut el. Aztán jöttek mindenféle tematikus Tv-csatornák, ahol csodás marokkói épületeket és ínycsiklandó, fűszeres ételeket mutogattak. Az eget meg elárasztották a légitársaságok olcsó, fapados járatai. Így a korábban elérhetetlennek minősített desztinációk száma fokozatosan csökkent (és csökken ma is). Szóval, lássuk azt a Marrakech-t...! Szőnyegek és más portékák a kézművesek utcájában (ami nem egyenlő a bazárral). #1 A tam-tamtól a müezzin hangjáig Ha a müezzin megszólal, nem ütik tovább a tam-tam-ot. Nem vicc, tényleg koncert volt az ablakunk alatt az első mar...