Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2018

Pünkösdi királyság az Aranyház tetején - Tihany, félsziget séta

Kép
Ennek a pünkösdi királyságnak nincs néprajzi vonatkozása. A "királyság" itt csak egy szleng. Jelezvén, hogy Pünkösd vasárnapján minden a lehető legnagyobb rendben volt (mondhatnám cool volt) a Tihanyi-félsziget gejzírmezőin; a Belső-tótól a Külső-tóig terjedő szakaszon. Menet közben átértékeltem magamban a Tihany-kérdést is.


Töredelmesen bevallom, eddig nem rajongtam magáért a faluért. Gyerekkori iskolai kirándulások alkalmával jártam csak itt, később meg átutazóban, vagy "átbiciklizőben", és az apátságra meg levendulára épített településmarketing nem nagyon hatott meg. Annak ellenére, hogy a levendulával alapvetően semmi bajom sincs. A főutca turistacsalogató bazár- és csárdasora viszont inkább riaszt, mint vonz; de leginkább untat. Így aztán a Tihany-ügy hosszú évekig nem volt nálam napirenden; vagyis a célállomásaim listáján. Közben azért az országos híradásokból tudtam, hogy a 2010-es évek elején sok pozitív változás történt: felépült a Levendula Ház ökoturiszt…

A KÉPben: Lovászi és a Lovászi Olajbányász Művelődési Ház

Kép
Rejtélyes módon, május elseje környékén mindig sikerül valamilyen "autentikus" környezetben kikötnöm. Tavaly Dunaújváros lett a célállomás, tegnap pedig Lovásziban jártam. Azon belül is főleg a lakótelepi részen, mely az olajiparnak köszönhetően kezdett kiépülni az 1940-es évek elején, a fejlesztések aztán az '50-es években tovább folytatódtak.


Vendéglátóimnak - Jánosi Zsuzsannának és Jánosi Ferencnek - hála, bejutottam néhány nagyon izgalmas helyre. Többek között az ötvenes évek elején felépült Lovászi Olajbányász Művelődési Házba, ami szerintem immár művészettörténeti érték. Nagyon kevés változtatás történt ugyanis az épületen és annak belső terein, így szinte teljesen megmaradt az eredeti szocreál dizájn. Akár kiváló forgatási helyszín is lehetne szocialista korszakot idéző filmekhez. ;) Érdekességek: a színház- és moziterem páholyát díszítő domborművet Vörös János szobrász készítette, az alakokat pedig valós személyekről mintázta. Néhány üzemi dolgozó és g…

Bunkertúra a Csepel Művekben - Légoltalmi kiképzés, szimulációval

Kép
Néhány hete polgári védelmi kiképzésen vettem részt, Csepelen. Papírom is van róla. Az igazolást kiállító szerv nem más, mint a Csepeli Erőmű és Szolgáltató Üzemek Polgári Védelem Parancsnoksága. Most villoghatnék vele, hogy hú, de kemény csaj vagyok (nem vagyok): volt rohamsisak a fejemen, ráadásul eltöltöttem néhány órát egy légoltalmi óvóhelyen, ahol a mennyezetről és a falakról fürtökben lógtak le a gázálarcok.



Gyorsan bevallom, hogy mindez csak "játszásiból" történt (szülinapi ajándékként), és maga az igazolás is csupán egy emlék arról, hogy részt vettem egy csoportos, budapesti városnéző túrán. A téma - amit ez a négyórás kirándulás feldolgoz - viszont korántsem játék. Mert a II. világháborús bombázások korába kalauzolja a látogatót. Nagyon informatív és nagyon átélhető módon.


Csepel első hallásra nem az a hely, ahová feltétlenül el szeretne menni az ember. Aktuálpolitikai asszociációkon túl, maximum a Csepel bicikli, és egy szebb napokat látott ipartelep jut eszünkbe…