KULToUR-Vidék

A kétszáz éves receptúra szerint a legkövérebb, s legédesebb mustot kell kiválasztani és hatalmas rézüstben, főzéssel sűríteni. A kihűlt mustot hordókba szemezett szőlőszemekre öntötték rá, aztán jött a fűszerezés. A mustármag, és a fehér üröm alap volt, nem is titkolták. A többi hozzávaló? Az már kicsit rejtélyesebb, változatosabb. Szegedy Róza (1775-1832; Szegedy Ignác zalai alispán leánya, Kisfaludy Sándor költő múzsája és felesége) receptjében fahéj, bazsalikom és szegfűszeg is jutott a nedűbe. A 19. században ezt a zamatos, illatos fűszerkeveréket patikákban is árulták és "Species"-nek hívták. A füves zacskót tizennégy napra áztatták (madzagon eresztették) a mustba, ami lassan forrva átvette azok ízét. Hideg esték nedűje Badacsony egyik specialitásáról, az ürmösborról szól a történet. Már csak azért is, mert közelednek a sötét, hideg hónapok, az ürmös meg a téli esték egyik kedvelt itala volt - a korabeli források szerint leginkább az asszonynép számára. Ehhez ha...

Az úgy volt, hogy tavaly májusban lázas betegen elaludtam a nappali kanapéján. Mögöttem nyitott ablak. Valamivel később ütemes puffogásra ébredtem. Ismerős volt a zaj, bár eléggé lehetetlennek tűnt, hogy valaki még tényleg ilyet tesz; szőnyeget porol, napsütéses tavaszi délelőttön. Ahelyett, hogy élvezné a friss levegőt, a többit meg rábízná a mosodára... és nem zavarna a gyógyulás folyamatában! :) A hölgy sem volt már fiatal, meg a szőnyeg sem - ennyit sikerült megállapítanom "félig-zombin". Közben azért elhatároztam, hogyha képes leszek elhagyni a lakást, akkor körbejárom ezt a szőnyegporoló-állvány témát: hogy mennyi maradt még a városban és hol lelhetők fel pontosan ezek az ötvenes-hatvanas évekből itt maradt - nem túl szép - utcabútorok. (Gangos bérházak nincsenek Zalaegerszegen - illetve csak egy - így udvarokra sajnos nem tudok belesni.) Nyár lett aztán, és voltak izgalmasabb kalandjaim is annál, minthogy szőnyegporolók után kutassak. Szóval, el is felejtettem a...

Néphagyományok, kopott falusi vagy kisvárosi kultúrház amatőr színészekkel, vitrinben álló helytörténeti gyűjtemény, vagy a táj szépségeit ábrázoló kissé giccses festmények. Sarkítás? Talán igen, de sokaknak pontosan ezek a sztereotípiák jutnak eszébe a "vidéki kultúra" kifejezés kapcsán. Az ok összetett. Részint hibás maga a vidék, mert gyakran a provincializmus kényelmesebb és olcsóbb, mint változtatni a régi beidegződéseken. (Végül is egy néptánccsoportot mindig elő lehet rántani, legyen szó akármilyen programról.) De hibás a "pesti humor" és mentalitás is, mert a vidék illusztrálására sokszor még mindig fejkendős néniket mutogatnak, akik erős tájszólással beszélnek. Mintha más nem is lenne Budapest határain kívül. A KULToUR-Vidék célja nem a népi-urbánus vita életben tartása! Sokkal inkább a sztereotípiák eloszlatása, és egyfajta híd szerep az igényes, és tudományosan alátámasztott hagyományápolás, népi tradíciók és a kortárs kultúra között. Ahogy a ...