Panel-sors, panel-lehetőség. Mi van a szigorú funkció mögött?
Nem szép, nem egyedi, nem intim, és a belső terek szűkössége miatt általában nem is kényelmes. A házgyári, vagy panellakások - és az ezzel a technológiával létrehozott lakótelepi épületek, irodaházak - nem nagyon illenek egy adott térség természetes környezetébe, és többnyire a városok szövetétől is idegenek voltak építésük (60-as, 70-es évek) idején. Valószínűleg sosem jutna eszembe panel (vagy Zalában inkább alagútzsalus) házban lakást vásárolni, főleg nem tízemeletesben. Ezen a ponton ellentmondásba is kerülök magammal, mert valamilyen oknál fogva mégis vonzódom hozzájuk. Nem az ott élés, hanem a hangulat, a történetiség és a bennük rejlő lehetőség érdekel. Épül, vagy leépül? Egy letűnt (ma már előszeretettel retrónak nevezett) korszak nagyon is élő elemeiről van szó. Részben itt felejtődtek a múltból, és ma is hirdetik a korszak eszméit: gyors iparosítás, urbanizáció, olcsó (modern) lakás, könnyen megközelíthető szolgáltatások és szociális ellátórendszer (bolt, oktatási