A csokizás határokon átnyúló cselekedet - Die Lust am Naschen

Csokit ettem. Megírom. Szép volt és nemes. Édes, de nem gejl, inkább kesernyés. 55% étcsokoládé, 35% tejcsokoládé és az egyéb hozzávalók: glükózszirup, cukor, marcipán, mogyoró, rum, vanília, meg cseresznyelikőr.


Hazudtam: nem is csoki volt, hanem bonbon. Sőt, mi több, bonbonok. Négyféle íz, négyféle forma. Egyik rücskös, másik sima, kettő meg barázdált. Spezialitäten... die Lust am Naschen. Erről van szó! Pont ez kell ebben a stabil szürkeségben. Egy jókedvű nassolás, egy jófajta csokoládé, persze csakis keserű alapon. Harapás, roppanás, olvadás.. máris szebb a világ. Gyors öröm, tartós hatás. A csoki szépít, a csoki energiát ad. A csoki endorfin, a csoki a Gondolat. Szellemi és mentális megújulás. Hogy hizlal? Dehogy! Hiszen azért esszük, hogy utána edzhessünk! A csoki egészséges, zsírégető, izomépítő: sok csoki, sok biciklizés, hosszan tartó friss állapot.

A csoki egyezményes nemzetközi jel. A csokizás olyan pártsemleges, határokon átnyúló cselekedet, mely elősegíti a népek barátságát, békés egymás mellet élését. A csoki a szabadság, az egyenlőség és a testvériség.
A csoki hazafias. Nemzeti érték azokban az országokban ahol a kakaóbab terem, és büszkeség a nagy csokoládégyártó nemzeteknek, vagy akik különleges édességeket, tortákat készítenek belőle. Vannak magyar ízek és magyar fajták. A "Mi csokink" erősíti a "Mi-tudatot". A csoki ezért szociálpszichológia jelenség, és ennél fogva - az esetlegesen fellépő - konfliktusok kezelésében is nagy szerepet játszik. Ha valakit le lehet kenyerezni, azt le is lehet csokizni egy jól irányzott táblával.



A csoki vallás és rítus. A Jézuska hozza díszcsomagolásban saját születésnapja alkalmából, de a feltámadását és ezzel ünnepeljük. Higgyünk akár a fény decemberi újjászületésében, vagy a világmindenség tavaszi megújulásában egy csoki mindig jól jön. Mikulás formában például a keresztényi szeretet, az adakozás és a szegények megsegítésének fontos szimbóluma is lehet. Minél többen harapják le a Mikulás fejét, annál nagyobb lesz a világon az önzetlenség.

A csoki szerelem, csábítás, vágy és csalódás. Forró csoki az első randevún, szalaggal átkötött szívdesszert a másodikon. Csokitorta-nyomok a hitvesi ágyban, és dühösen összegyűrt sztaniolok szakítás után.



A csoki utazás. Bárhová is menjünk, egy biztos: csokit veszünk, csokit hozunk. A fent említett, és ihletet adó osztrák bonbonokat például Írországban élő unokatestvérem ajándékozta itt, Magyarországon. A csokoládé emiatt nem más, mint titokzatos jövő, sőt science fiction. Egyikünk sem gondolta ugyanis akkor Szenteste, a karácsonyfa mellett, hogy ez a kis csinos bonbonos-doboz miféle lavinát (vagyis gondolatfolyamot) indít majd el. Ahogy egy pillangó szárnyrebbenése képes tornádót előidézni, ki tudja milyen változásokat okoz a kozmikus térben egy harapásnyi csokoládé.

Csokit ettem. Megírtam. De csak mert jó volt. Ha nem ízlett volna, vagy ha netán valamelyik allergén összetevője negatív hatást gyakorolt volna rám, szóhoz sem jutottam volna.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szőnyegporoló-állvány blues - Régi idők elhanyagolt utcabútorai

Fűszeres gyógyital az asszonynép kedvére - Ürmösbor Szegedy Róza-módra

Laktanya romok az őszi fák között - Fantáziafejlesztő séta Sármelléken