Gébárti séta: kör, félkör - jelen és jövő

Nem árulok el vele nagy titkot, hogy amióta rendszeresen bringázom (és ennek már 14 éve) szinte minden alkalommal útba ejtem a Gébárti-tavat; vagy bemelegítésképpen, vagy afféle levezetésképpen. Már nem tudom, hogy miért alakult ez így (lehet, hogy valami szerelemi bánat sodort először a tópartra :), mindenesetre van valami nyugtató, sőt néha kissé melankolikus hangulata a tónak. Ősszel és télen a látvány már-már skandináv: csendes, üres és kihasználatlan. Némi dinamizmust maximum a szél és a magányos horgászok lassú mozdulatai visznek a képbe.


A levegő és a víz tisztasága, a felületről visszatükröződő felhők és a környező fák évszakról évszakra változó színei mégis energiát adnak. Ami még akkor is érezhető, ha épp nem a legjobb hangulatában vagy fizikai állapotában jár arra az ember. Bár, szeretem a Gébárti-tavat úgy, ahogy van, mégis minden alkalommal eszembe jut, hogy mennyivel jobb lenne, ha például körbe lehetne biciklizni/futni/sétálni, vagy ha több pad, asztal lenne a parton, egy normális vendéglátóhelyről már nem is beszélve. Persze vicces a "Hattyú" (már ha nyitva van), de a kínálatáról inkább ne ejtsünk szót.


A tó körüljárhatóságára visszatérve: tulajdonképpen pont erről szerettem volna blogolni. Illetve ennek hiányáról, és a lehetséges okokról. Viszont míg vártam, hogy legyen némi szabadidőm egy új bejegyzéshez, a sors (na jó, ez esetben a Zalaegerszeg MJV Közgyűlése) némileg megtréfált. Merthogy az eheti képviselőtestületi ülés előterjesztései között ráakadtam egy határozatra, ami éppen erről szól. A város ugyanis indul egy TOP-projekten, és ha a pályázat sikeres lesz, akkor komoly fejlesztések kezdődhetnek meg a tónál. Ezt itt most nem részletezem, mert közben - újságírói feladataimat ellátva :) - írtam erről egy tudósítást, ami az eheti ZalaEgerszG újságban lesz olvasható. (Kivételesen hadd legyen egy kis "árukapcsolás" a KulTour-Vidék és a lap között.)


Addig is, amíg türelmetlenül várjuk a pályázat benyújtását, illetve eredményét, na, és az azt követő nagy gébárti átalakítást (legyünk optimisták!), nézzük meg, hogy mi van most. Kíváncsi voltam, ha az interneten rákeresek a tóra, találok -e  olyan cikket, amit mondjuk nem helybéliek írtak. Hátha erre tévedt egy magányos kalandor, vagy egy turistacsoport, akiknek megtetszett a környék, és esetleg örömüket megosztották valamilyen nyilvános fórumon. Sajnos nem találtam ilyent, bár őszintén szólva nem is nagyon reméltem. A találatok nagyrészt kimerülnek a termálfaluról, kempingről szóló ajánlókban, szakmai anyagokban, ezenkívül néhány horgászati portálon lévő leírás és a Kézművesek Házával kapcsolatos tudósítás kering a világhálón. Ja, és a Wikipédán is fent vagyunk! :) Bár ez sem valami bő anyag. Az alapadatokon túl - két patak felduzzasztásával jött létre a hetvenes évek közepén - főleg az előbb felsorolt tó körüli lehetőségekről írnak ott is.


Viszont néhány horgászati lapra rátévedve, ma már annyival okosabban fekszem le (és ezzel elárulom, hogy életemben nem horgásztam és valószínűleg az ötödik percben el is unnám az egészet), hogy a tóban ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa, törpeharcsa és naphal is fogható. De a "túlszaporodott törpeharcsák miatt nem kis kihívás más halat megfogni. A helyi törpék imádják a csontit, a gilisztákat, a kukoricát, a kenyeret és nem kímélik a ragadozóhalaknak felkínált kishalakat sem." (Írja a horgasz.hu) Erről aztán eszembe jutott, hogy gyerekkoromban azt beszélték, hogy valami giga-méretű harcsa lakik a tóban, aki mindenre ráharap, emiatt aztán nem mertünk a strandra menni.


A Gébárti-tó egyébként most is körüljárható, ha nagyon akarjuk. De azt tényleg nagyon akarni kell! Két keréken kizárt, azt pár éve kipróbáltam. Gyalog viszont megoldható némi bozótharc árán, sőt egy-két szántóföldön is át kell sétálni. Cserébe viszont láthatunk őzeket. Érdekes, hogy ahogy haladunk előre, és egyre sűrűbbé válik a növényzet, mindig azt hiszi az ember, hogy több horgásszal már biztosan nem találkozik, mert a felszerelést odáig bevinni fizikai képtelenség; de a jelek szerint ez nem így van! Egyébként a kör így sem teljes, mert a ságodi földnyelv kimarad. A Kézművesek Házától indulva, és a bal parton araszolva, a 76-os út fölött, majd a kemping, és a strand felé haladva, az öreg hídon át lehet visszajutni az alkotóházhoz.


Szóval, amíg a fejlesztésre várunk, marad a Gébárt-félkör, meg a séta a töltésen. Remélem a horgászok nem morognak nagyon amikor elhúzok mögöttük biciklivel. Bár szerintem sokkal jobban morognak majd, ha tényleg megkezdődnek a munkálatok. Viszont utána már talán kiegyenlített erő- és terepviszonyok lesznek, és jól jár az is, aki sportolni, vagy csak levegőzni szeretne, meg az is aki csendben pecázni.

Több fotó:



















Megjegyzések

  1. Jó ötlet!! Remek írás! köszönöm Petra, élmény volt! A tó megkerülésére már én is ondoltam... milyen jó lenne egy tókerülési futást rendezni ;-) Neked bringa, nekem futás... szóval szívesen láttam volna képekkel illusztrálva ahogy araszolgatva megkerülöd a tavat... (egy térkép még elkelne a cikkhez mondjuk egy-egy hasonló tájkép helyett) Köszönöm.

    VálaszTörlés
  2. Köszi Umbi az észrevételeket! Bevallom, térképre a google maps korszakában nem gondoltam :) Araszolgatás közben nem magamat szerettem volna dokumentálni, ahhoz vinnem kellett volna egy fotóst, vagy egy szelfibotot ;) Egyébként helyenként tényleg akkora dzsindzsa, hogy inkább elraktam a gépet. Viszont, ha körbejárható lesz a tó, benne vagyok egy futás/biciklizésben!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Térképre csak azért gondoltam itt megjeleníteni, hogy kéznél legyen és ne kelljen keresgélni.. csak egy link.
      Nem arra gondoltam, hogy magadat fotózd, hanem a környezetet, amin át kell az embernek vergődnie.. és hogy mennyi munka lenne esetleg kitisztítani a környéket, hogy lehessen futni és bringázni! ;-)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szőnyegporoló-állvány blues - Régi idők elhanyagolt utcabútorai

Bunkertúra a Csepel Művekben - Légoltalmi kiképzés, szimulációval

Boros utcából a Dalos utcába - Dombmászások a város körül