A KÉPben: a nemeshetési templom

A Szentlélek római katolikus templom a hazai templomépítészet egyik ritkaságának számít. Sokszor hivatkoznak is rá turisztikai és építészeti lapok, de tudományos, művészeti publikációk is.

Már elég régóta készültem ide, hiszen sok ismerősöm felhívta rá a figyelmemet az elmúlt években, de valahogy eddig nem került rá sor. Pár hete viszont a zalaegerszegi Páfrányok útja piros szakaszán túráztunk, ami épp Nemeshetésen halad át. Igaz, a templom előtt elvileg visszafordul az út a város (illetve Bozsok) irányába, de hát nyilvánvaló volt, hogy a templom nem maradhat ki. Úgyhogy a lépcsőjén tartottunk egy gyors ebédszünetet. (Ha már a járvány miatt úgyis minden zárva tart.) 🙂 

A templomról dióhéjban a következőket érdemes tudni:

- A szocializmus egyházellenes időszakában, jórészt lakossági összefogással (vagyis kalákában) épült 1974-től 1976-ig, Koroncz László, búcsúszentlászlói plébános irányítása mellett. A tervező Török Ferenc építész volt.

- A ritkaságnak számító vasbeton imaház története talán ott kezdődik, hogy a kis zsákfalu korabeli temploma a török időkben elpusztult, új templom és plébánia pedig nem épült. 1970-ben a körzetesítési koncepció Nemeshetést a „szerepkör nélküli” községek közé sorolta. A falu önálló tanácsát pedig integrálták a Búcsúszentlászlói Közös Községi Tanácsba. Félő volt, hogy a település elnéptelenedik, a helybéliek azonban próbálták megakadályozni a pusztulást. Ennek része volt a templomépítés, amelynek legfőbb támogatója a már említett búcsúszentlászlói plébános volt. A templom tervezője pedig Török Ferenc lett, akinek a nevéhez több más kistelepülési templom is köthető.

- A "kivitelezési munkákat" gyakorlatilag a helybéliek végezték el a korszakra jellemző közösségi összefogással. Érdekes, hogy az eredeti tervek szerint a homlokzat bordás felületét roncsolásos eljárással rusztikussá kellett volna "varázsolni", a falusi mesterek azonban erre nem voltak hajlandók. Nem akarták „tönkretenni” a művüket. Így - Török Ferenc beleegyezésével - végül megmaradt a jellegzetes bordás falfelület. (Gondolom annyira azért nem volt boldog 🙂 )

- A bejárat melletti két kerámiakép Nemcsics Antal festőművész munkája. Az ajtó felett felirat olvasható: Flugtuat, Nec mergitur, vagyis ”Hánykolódik, de el nem süllyed”, ami a település "szerepkör nélküli" hányattatott sorsára, a folyamatosan csökkenő lakosságszámra, ám a helyiek kitartására is utal.

A járvány alatt is megengedett a kirándulás. Keressetek eldugott helyeket! 

Légy KÉPben a KulTour-Vidékkel!