Kosztolányi szülővárosában mi más is lehetne a
legszebb szó, mint a szecesszió. Persze, ez nem magyar szó (mint az
írózseni tízes gyűjteményének darabjai), de a hangalak és a jelentés
(kivonulás, elszakadás), valamint a művészeti irányzat, melyet jelképez,
mindenképpen a "legek" közé emeli.
 |
| Raichle-paolta homlokzat... |
Mondhattam volna a szeszély-t is,
ami a másik nagy kedvencem; pláne mert a szecesszióról valamiért ez jut
eszembe. Talán a kacskaringós vonalak, stilizált formák színes
burjánzása az oka. És mert egy jóval érzelemdúsabb, szabadabb, bohémabb
irányzat volt ez, mint a historizmus, meg a különféle "izmusok" és
"neoizmusok" amik ellen tiltakozott. (Nyilván a városban azért ez
utóbbiakra is találunk példát.) A szecessziós minták, díszítőelemek
színkombinációja mutat némi jellegzetességet, ami nem szorul különösebb
magyarázatra: gyakori a piros, fehér, zöld kombináció. :)
Szabadka egy közel 150 ezer fős város (hivatalosan község). Egy
soknemzetiségű szellemi, kulturális, politikai központ - volt, és
szerencsére maradt is.
Kult: sokszínű, és nem elsősorban az intézmények száma, hanem a már
említett nemzetiségi, nyelvi változatosság miatt. Ezenkívül a népiestől a
klasszikuson át, a kortársig szinte minden művészeti stílus teret kap.
Más nagyvárosokhoz hasonlóan rendszeresek a különféle fesztiválok is.
Gasztro: Itt hamisítatlan bureket és török joghurtot találni a
pékségekben.
Összességében mulitkulturális kaland, mert szinte minden,
és mindennek az egyvelege megtalálható. Érezhetők a délvidéki, szerb,
balkáni, magyar hatások, de olasz, kínai és indiai fogásokat is
találtunk.
Dühítő: Szegeden az utazás előtti nap nem sikerült dinárt beszerezni.
Ezenkívül mindenki (a valutaváltó is) alapból azt hitte, hogy csak a
szabadkai piacra szeretnénk kiugrani. Direkt megnéztem; a Google kereső
is a piacot dobja fel első körben a találatok között (a Wikipédia után).
Minden, ami igazán fontos, csak ezután jön.
Jótanács: kerüljük el az autópályát, és a "kishatáron" közlekedjünk.
Különben baromi sokat kell dekkolni Röszkénél.
Fotók:
 |
| Épp a nemzetközi Interetno népzenei és néptánc fesztiválba csöppentünk. |
 |
A szecessziós házak kívül sokszor jobb állapotban vannak, mint belül.
|
 |
| Ez a lépcsőházi járólap az egyik kedvencem |
 |
| Ráférne egy festés... |
 |
| ...de a korlát nagyon szép. |
 |
| A Vidéki és Kereskedelmi Bank épülete. Zsolnay kerámiákkal díszítve. |
 |
| A néni is Zsolnay :) |
 |
| Ezen az erkélyen biztos, hogy borozhatnékja támad az embernek :) |
 |
| Hogy mik vannak!!! Petra bor Palicsról. :) |
 |
| Kopott is meg szép is. |
 |
| 21. századi eklektika. Középen a város késő szecessziós bérháza. |
 |
Kapu(k)
|
 |
| Egy darabka Városháza.... |
 |
| ...belül még szebb. |
 |
| A piros-fehér-zöld színhasználat itt elég gyakori. |
 |
Kacskaringós faldíszek.
|
 |
| Egyébként az nagy jófejség, hogy össze-visza lehet mászkálni a Városháza épületében egy fényképezőgéppel. |
 |
| Zsinagóga |
 |
| A Raichle-palota mögötti étterem kertjében ilyen szobrok vannak. |
 |
| Raichle-paolta részlete |
 |
| Ez az egész csak egy szabadkai korzózás volt. | | | | | | | | | | | |
Légy KÉPben a KulTour-Vidékkel! :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése