A vidéki kultúra nemcsak az, ami a lokalitásból fakad, hanem ami folyamatosan képes reagálni a globális hatásokra.
Elkészültek a KulTour-Vidék képeslapok! - Zalaegerszegi kapuk
Link lekérése
Facebook
Twitter
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások
Karácsonyra elkészültek a KulTour-Vidék képeslapok! 2x4 zalaegerszegi kapu látható a felvételeken.
Saját fotó, saját dizájn, limitált kiadás. Remélhetőleg lesz folytatás is. :)
Az úgy volt, hogy tavaly májusban lázas betegen elaludtam a nappali kanapéján. Mögöttem nyitott ablak. Valamivel később ütemes puffogásra ébredtem. Ismerős volt a zaj, bár eléggé lehetetlennek tűnt, hogy valaki még tényleg ilyet tesz; szőnyeget porol, napsütéses tavaszi délelőttön. Ahelyett, hogy élvezné a friss levegőt, a többit meg rábízná a mosodára... és nem zavarna a gyógyulás folyamatában! :) A hölgy sem volt már fiatal, meg a szőnyeg sem - ennyit sikerült megállapítanom "félig-zombin". Közben azért elhatároztam, hogyha képes leszek elhagyni a lakást, akkor körbejárom ezt a szőnyegporoló-állvány témát: hogy mennyi maradt még a városban és hol lelhetők fel pontosan ezek az ötvenes-hatvanas évekből itt maradt - nem túl szép - utcabútorok. (Gangos bérházak nincsenek Zalaegerszegen - illetve csak egy - így udvarokra sajnos nem tudok belesni.) Nyár lett aztán, és voltak izgalmasabb kalandjaim is annál, minthogy szőnyegporolók után kutassak. Szóval, el is felejtettem a
A kétszáz éves receptúra szerint a legkövérebb, s legédesebb mustot kell kiválasztani és hatalmas rézüstben, főzéssel sűríteni. A kihűlt mustot hordókba szemezett szőlőszemekre öntötték rá, aztán jött a fűszerezés. A mustármag, és a fehér üröm alap volt, nem is titkolták. A többi hozzávaló? Az már kicsit rejtélyesebb, változatosabb. Szegedy Róza (1775-1832; Szegedy Ignác zalai alispán leánya, Kisfaludy Sándor költő múzsája és felesége) receptjében fahéj, bazsalikom és szegfűszeg is jutott a nedűbe. A 19. században ezt a zamatos, illatos fűszerkeveréket patikákban is árulták és "Species"-nek hívták. A füves zacskót tizennégy napra áztatták (madzagon eresztették) a mustba, ami lassan forrva átvette azok ízét. Hideg esték nedűje Badacsony egyik specialitásáról, az ürmösborról szól a történet. Már csak azért is, mert közelednek a sötét, hideg hónapok, az ürmös meg a téli esték egyik kedvelt itala volt - a korabeli források szerint leginkább az asszonynép számára. Ehhez ha
Nem újdonság, meg nem is nagy bátorság sétálni egyet a sármelléki néhai szovjet laktanya területén. Az elhagyatott várost nem őrzi senki, hiszen éppen erre vezet az út a Hévíz-Balaton Airport Nemzetközi Repülőtérre. Se kerítés, se egyéb akadály nem áll sem a jó-, sem a rossz szándékú betolakodó útjába. Parkolni egyszerű, csakúgy, mint a romos házakba bejutni - bár bujkál azért egy kis furcsa, bizonytalan érzés az emberben. Pedig az elmúlt évtizedekben rengeteg kíváncsi arc (újságírók, fotósok, bloggerek, tolvajok, graffitisek és mindazok akik vonzódnak a kihalt helyek iránt) megfordult már itt. Némelyikük nyoma elég egyértelmű, mint ahogy az itt csatangoló állatoké is. Az Interneten bőven találni leírásokat és képgalériákat a fényesebb napokat látott katonai kisvárosról (és jelenlegi állapotáról), amit 1990. októberében hagytak el végleg az oroszok. A híradások ezt követően néhány évig főleg arról szóltak, hogy milyen környezeti károk maradtak a szovjet repülőezred után. (Nem, nem a
Megjegyzések
Megjegyzés küldése